Messziről jött emberként fogadott be Győr. Nem hoztam mást magammal, csak mi lényegem, a hitem, a szeretetem és a tehetségem. Mást mit is adhattam volna annak a városnak, aminek a feleségem és a hivatalom köszönhetem. 
Szenvedély nélkül lehet, de nem érdemes élni. Szenvedélyesen szeretem a színházat, mondhatni mást nem is szeretek, mint színházat csinálni. 
Különösen szerencsésnek mondhatom magam, hogy mindezt nemzetünk legnagyobb vidéki színházának vezetőjeként tehetem meg, tovább gazdagítva szeretett városunk páratlanul gazdag kulturális életét és örökségét, alkotó művészként, tanárként, igazgatóként, családapaként.

Fűke Géza 1971-ben született, dunaújvárosi általános és zeneiskolai évek után középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte. 1992-ben zeneiskolai klarinét, szolfézs és általános iskolai énektanár diplomát szerzett a győri Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd 1995-ben klarinétművész és -tanár diplomáját vehette át kiváló minősítéssel a Zeneakadémián.
1991-től klarinéttanárként dolgozott, oktatott a győri Liszt Ferenc Zeneiskolában, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, a Harmónia Művészeti Iskolában, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban és a csornai zeneiskolában.
1991-től 2005-ig alapító tag művésze volt a Győri Klarinétegyüttesnek, 1990-től 2000-ig szintén alapító tagja a kecskeméti Ars Nova Énekegyüttesnek, alapító tagja a „Bolero Fúvósegyüttes-Győr”-nek.
1999–2003 között a Győri Nemzeti Színház zenekarának klarinétművésze, kisegítőként rendszeresen játszott a Győri Filharmonikus Zenekarban és a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekarban.
Kamaraművészként tucatnyi hanglemez felvételén működött közre. Művészi munkáját görög, török, francia, német és magyar versenyek első díjaival, nagydíjaival és különdíjaival ismerték el, a világ számos országában Kínától az Egyesült Államokig, Spanyolországtól Norvégiáig mintegy 700 koncerten lépett fel, számos felvételt készített vele a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a WDR3 Köln.
2008 óta igazgatóként szolgálja a Győri Filharmonikus Zenekart, illetve Győr város kulturális életének fejlődését.
2013-ban Győr város kulturális életében végzett magas szintű művészeti tevékenysége elismeréseként Győr Művészetéért Díjjal tüntették ki.
2017-ben a győri zenei értékek kiteljesítése, nemzetközi szintén történő sikeres bemutatása, illetve a Széchenyi István Egyetem zeneművészjelöltek életútját motiváló zenekari munka során megvalósított sikeres együttműködés elismeréseként az egyetem legmagasabb kitüntetésében, a Pro Universitate díjban részesült. Kiemelkedő hangszeres művészi munkáját, valamint a magyar komolyzenei kultúra hazai és külföldi népszerűsítése érdekében végzett példaértékű tevékenységét 2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el. Családjával Győrben él. Feleségével, Fűke Klárával – aki szintén a zenei pályát választotta hivatásának – három gyermeket – Kristóf, Márton és Barnabás – nevelnek.

2023-ban Vármegyei Prima Díjban részesült.

Győri vagyok. A néhai Győri Keksz- és Ostyagyár vaníliaillatában nőttem fel a Korányi téren. Máig édes parfümöt permetezek magamra, hisz ennél finomabbat elképzelni sem tudok.
Az „édes gyerekkor” hatása a csodás szüleimnek, testvéreimnek, tanáraimnak, mestereimnek köszönhetően máig kitart, mint a vaníliaillat…
Már a szigeti oviban kiválasztott Ildi néni a színpadra, mesélni, verselni, aztán a Bartók Béla Zenei Általános Iskolában ez folytatódott, kiskórussal, nagykórussal, hegedűvel, zongorával… 
Ahogy reggelente a Rába-parti iskola felé tartottam, s feltárult a Radó-sziget és a kettős híd szépsége, na már akkor fantáziáltam arról, mi lenne, ha egy napra csak a gyerekeké lehetne a belváros… Ebből a gyerekkori álomból született meg évtizedekkel később a Győrkőcfesztivál ötlete…
A Révai-gimnázium az alapos tudás igényét, a szabadon szárnyaló gondolat fontosságát és az egyetemre való felkészítést tette hozzá az eddigiekhez.
Szerencsém volt. A szeretetteljes támogató családommal, a tehetséggondozást komolyan vevő óvodával, a mindent átható zeneiségű iskolával, s a tudást értékelő gimnáziummal is. Csupa elfogadó, támogató, minőségi felnőtt vett körül.
Aztán Pécs következett, a JPTE, s a Bóbita Bábszínház. Az ország legelső vidéki bábszínházában lettem a műfaj szerelmese.
Néhány év múlva, némi kanadai nyelvtanulásnak álcázott kitérő után, visszatértem Győrbe, a gyökereimhez. Bábszínész lettem az épp megalakuló, akkori nevén Győri Városi Bábszínházban. 1992 óta vagyok tagja, 1997 óta igazgatója a Vaskakas Bábszínháznak. Számos magyarországi bábszínházban dolgoztam dramaturgként és rendezőként Veszprémtől Debrecenig, Szombathelytől Miskolcig. Közben elvégeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházelmélet szakát, 2003-ban a színész II., 2011-ben a színész I. minősítést is megszereztem. 2010-ben, a XV. Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztiválon a legjobb színésznő díját kaptam a Kádár Kata Revüben nyújtott alakításért. Munkámat 2006-ban Blattner Géza-díjjal, 2011-ben Győr Művészetéért díjjal, 2021-ben pedig Pro Urbe Győr díjjal ismerték el.

Legbüszkébb mégis arra vagyok, hogy kísérője, résztvevője, szemtanúja lehettem a győri bábművészet felemelkedésének, a Móra parktól a belvárosba költözésig, s hogy vezetője lehetek ennek az országosan is elismert kreatív, progresszív csapatnak, akik Győr művészetének sokoldalúságát, a győri bábművészet értékeit New Yorktól Csengduig hirdették, s akikkel már 16 éve közösen álmodjuk meg, s bonyolítjuk le a több mint 30.000 látogatót vonzó Győrkőcfesztivált.
Győri bábművészként, fesztiválszervezőként, kultúrafogyasztó győri lakosként nagyon izgat, inspirál városunk jövőjén töprengeni, hagyományainkat megújítva, felfrissítve színesíteni a kulturális kínálatot, erősítve ezzel is a városunkhoz való kötődést.

Ezért is érzem nagy lehetőségnek a polgármester úr által létrehozott szakértői csapatban való közreműködést. (A felkérés óta már álmodok is egy hajdanvolt lampionos vízi felvonulásról, Győri Vízikarnevál néven, egy szabadtéri úszó színházról, egy Meseparkról, mely a Győrkőcfesztivál központja lehetne, pihenőstégekről a rakpartokon, belvárosi háztetőkön tucatszám forgó vaskakasokról…)

Tízéves koráig néptáncot és versenytáncot tanult, balett-táncosként a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végzett. 2020-ban elvégezte a Magyar Táncművészeti Egyetem táncos és próbavezető szakát. Pályafutását 1996-ban alapító tagként kezdte a Magyar Fesztivál Balettben. 1997-től a Győri Balett társulatához került, Győrbe költözött, 1999-ben az együttes magántáncosa lett. 2009-től a táncot befejezve koreográfusként és művészeti asszisztensként dolgozott a társulatnál. 2015 óta a társulat művészeti vezetője.
2020. július 1-je óta a társulat igazgatója.
„Úgy hozta az élet, hogy ciklikusan lehetőségem volt a folyamatos fejlődésre. 1997 óta élek Győrben, vagyok tagja a Győri Balett társulatának. Először mindig ijesztőek voltak a változások, de végül előbbre vittek, jobbá, színesebbé varázsolták az életemet. Voltam tánckari tag, szólista, művészeti asszisztens, próbavezető, koreográfus, művészeti vezető, végül most balettigazgató. Amikor még táncoltam, nem tudtam megfogalmazni, de volt bennem egyfajta nyugtalanság. Imádtam egy Rómeó és Júlia után lejönni a színpadról, azt gondoltam, ez a csúcs! Mégis, az agyam másik irányból is próbálta megközelíteni ezt a hivatást, így lettem végül alkotó. Úgy éreztem, végre teret adhatok a kreativitásomnak, a fantáziámnak. A darabok koreografálása, betanítása közben elkezdtem a táncosok életvitelére is figyelni, az étkezésüktől kezdve a magánéletükig segíteni őket a mindennapokban. Így lettem végül művészeti vezető. Amikor Kiss János igazgató úr bejelentette, hogy kineveli az utódját, a döntésének alapja a Győri Balett volt, nem a személy maga. A táncosok, a műszak, a titkárság, mi itt mindannyian egy közös értéket teremtünk és ápolunk, a Győri Balett eszményiségét képviseljük. 
Társulatunknak fontos a Markó Iván által adott örökség. Most már 44 éve olyan darabokat hozunk létre, melyek művészete nem öncélú, hanem mindig a közönségével válik egy teljes egésszé. Igazgatói pályázatom címében is szerepelt a tradíció és az innováció. Ebben a két fogalomban sűrűsödik az intézmény múltja és jelene, a cél, hogy az örökséghez méltók maradjunk.
A Győri Balett mostani sikere abban rejlik, hogy egy nagyon összetartó családról van szó, hogy elfogadjuk a változást, felelősséget vállalunk a 44 évért és új utakat keresünk. Nap mint nap megkérdőjelezzük munkásságunkat, szem előtt tartjuk a közönség igényeit, egyúttal hozzájárulunk a magyar táncművészet sikeréhez.
A legkisebbek körében is hatalmas a sikerünk. Néhány éve indult el a gyerekeknek szóló Tánci Tánci programsorozatunk, ami akkora érdeklődésnek örvendett, hogy tavaly óta kéthetente előadásokat kell tartanunk. Fontosnak tartjuk az utánpótlás kinevelését és a társadalmi szerepvállalást. Célkitűzésünk, hogy a művészetünk minél nagyobb teret hódítson meg a legfiatalabbak szívében, érzékenyebbek, nyitottabbak legyenek a művészetekre.
A Magyar Táncművészek Szövetségének elnökeként fontosnak tartom artikulálni egy értékrendet, ebben a rendkívül színes táncművészetben a kortársaktól, a klasszikus baletten át egyéb stílusokig. Meg kell mutatnunk, a táncban erő van, és ezt még hangsúlyosabban szeretnénk képviselni a jövőben, hiszen talán ez az egyik legillékonyabb művészeti ág. Ugyanakkor nemzetközi szinten egyfajta zászlóshajója a magyar kultúrának, amit szintén ki kell emelni.
Azt gondolom, elmondhatjuk, hogy a Győri Balett a magyar kultúra egyik nagykövete, rengeteget turnéztunk az elmúlt 44 évben, bejártuk szinte az egész világot, büszkén képviseljük hazánkat, városunkat, de a bázisunk itt van Győrben, itt vagyunk otthon. Azon túl, hogy Győr egy lendületes, innovatív nagyváros, földrajzi és gazdasági szempontból hazai viszonylatban az egyik legversenyképesebb város, mi, itt lakók imádjuk a minket körülvevő folyókat, a csodás panorámát, a sokszínű belvárost, a falakból áradó történelmet, az izgalmas kulturális életet.
Győr kulturális életének egyik főszereplőjeként fontosnak tartom a társintézmények közötti összefogást, együttműködést, ezzel is erősítve Győr város kultúráját. 2020. július 1-je óta a társulat igazgatója.